Képernyő előtti tevékenység végzéséhez szükséges igazolás kiadása

50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet

a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel –

a) minden olyan, az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, továbbá

b) az a) pont szerinti munkavállalót foglalkoztató minden munkáltatóra.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a következő gépeket, illetőleg eszközöket működtető (használó) munkáltatóra és munkavállalóra:

a) a járművek vagy munkagépek vezető-, illetve kezelőfülkéi,

b) a szállítóeszközökön lévő számítógépes rendszerek,

c) az elsősorban közhasználatra szánt számítógépes rendszerek,

d) hordozható rendszerek, amelyeket a munkahelyen nem tartósan használnak,

e) számológépek, pénztárgépek és olyan egyéb készülékek, amelyek – azok közvetlen használatát biztosító – kisméretű, adatokat vagy mérési eredményeket mutató képernyővel vannak ellátva, továbbá

f) az „ablakos írógépek” elnevezésű, hagyományos típusú elektromos, elektronikus írógépek.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) képernyős eszköz: számjegy-, betű-, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő készülék, függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól,

b) képernyős munkahely: olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, scanner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem stb.), esetleges tartozékok, ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet,

c)1 képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is,

d)2 képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg: a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét.

3. § A munkáltató az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdése szerinti kockázatbecslés, értékelés során, valamint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzése alkalmával folyamatosan vizsgálja az alábbi kockázatok előfordulását:

a) látásromlást előidéző tényezők,

b) pszichés (mentális) megterhelés,

c) fizikai állapotromlást előidéző tényezők.

4. §3 (1) A munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces – a (2) bekezdésben foglalt esetkör kivételével össze nem vonható – szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.

(2) Amennyiben a képernyő előtti munkavégzés (1) bekezdés szerinti megszakítása a munkavégzés céljára tekintettel más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott technológia miatt nem lehetséges, a munkáltató úgy szervezi meg a munkahelyen a napi munkavégzést, hogy a munkavállalót érő képernyő előtti megterhelés csökkentése érdekében a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként – a munka jellegéhez igazodóan a veszélyhelyzet kizárásával – szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő hetvenöt százalékát.

5. § (1)4 A munkáltató köteles – a külön jogszabályban5 előírtak figyelembevételével – a foglalkozás-egészségügyi orvosnál (a továbbiakban: orvos) kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését

a) a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt,

b) ezt követően kétévenként,

c) amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.

(2)6 A munkavállaló – a külön jogszabály7 szerinti időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően – köteles az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálaton részt venni. A vizsgálatot az orvos végzi el, és indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be.

(3)8 Ha a munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál működő orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, a munkavállalót az 1. számú melléklet szerinti beutalóval utalja be a szemészeti szakvizsgálatra. A beutalóban fel kell tüntetni a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg használatát szükségessé tevő munkakör megnevezését, és annak a szakvizsgálathoz szükséges mértékű leírását is.

(4)9 Az orvos a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be:

a) 2. számú mellékletben meghatározott, panaszokat okozó látórendszeri eltérések fennállásának valószínűsége esetén,

b) ha a munkavállalót olyan munkakörben foglalkoztatják, ahol a munka végzése során váltakozva kell a különböző távolságban lévő tárgyakra fókuszálnia,

c) az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatnál, panaszmentesség esetén is, ha a munkavállaló korábban képernyő előtti munkát nem végzett.

(5)10 Az orvos a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra beutalhatja a (3) bekezdésben foglalt eseteken kívül is, különösen ha egyéb, panaszokat okozó látórendszeri eltérések valószínűsége áll fenn.

6. §11 Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel.

7. § Az 5-6. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtásából eredő költségek a munkavállalóval szemben nem érvényesíthetők.

8. § (1)12 A munkáltatónak biztosítani kell a munkavállaló, illetve képviselői számára a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a képernyős munkahelyek kialakítása előtt, fenntartása és korszerűsítése során.

(2)13 A képernyős munkahely kialakításának követelményeit e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

9. §14 A jelen jogszabályban foglaltak végrehajtását a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelősége ellenőrzi.

10. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba, egyidejűleg az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról szóló 26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet mellékletének 8. pontja hatályát veszti.

(2)15

(3) A 2001. január 1. napját követően létesített új képernyős munkahelynek meg kell felelnie a mellékletben meghatározott egészségügyi és biztonsági követelményeknek.

(4) A 2001. január 1. napját megelőzően létesített képernyős munkahelynek 2001. december 31. napjától kell megfelelnie a mellékletben meghatározott egészségügyi és biztonsági követelményeknek. A magyar helyesírásnak megfelelő betűkészletet alkalmazó programok esetén e rendelet hatálybalépését követő tizenharmadik hónap első napjától kell biztosítani, hogy ezen betűkészlet a képernyőn, illetve a nyomtatásban megjelenjen.

(5) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanácsnak a biztonsági és egészségvédelmi követelmények legalacsonyabb szintjéről a képernyő előtt végzett munka esetén című, 90/270/EGK irányelvének rendelkezéseivel.

1. számú melléklet az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelethez16

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató megnevezése,

cégszerű bélyegzője

………………………………………………………………………

Beutalás képernyő előtti munkavégzéshez kapcsolódó szemészeti szakvizsgálatra

(A foglalkozás-egészségügyi orvos tölti ki.)

A munkavállaló neve: ………………………………… Szül.: …… év …… hó …… nap ……

Lakcíme: ……………………………………………………………………………………………….

Munkaköre: ………………………………………. TAJ száma: ………………………………….

Tevékenység leírása, különös tekintettel az elvégzendő látási feladatokra (milyen távol helyezkedik el a monitor, a billentyűzet, kell-e nyomtatott szöveget is olvasni munka közben, kell-e egyidejűleg vagy gyors egymásutánban távolabb elhelyezkedő személyekkel kapcsolatot tartani stb.):

A szemészeti szakvizsgálatot indokoló látórendszeri panasz:

Napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használt:

igen nem

A vizsgálat oka: munkába lépés előtti, munkakör (hely) változás előtti, időszakos, soron kívüli17

Kelt: …………., …… év …… hó …… napján

………………………………………………………………………..

foglalkozás-egészségügyi szolgáltató orvosának aláírása, hiteles bélyegzője

Szemészet

Vizsgálatok minden korosztálynak

  • 2024. Július 01-től az első vizsgálat díja 20.000 Ft-ra módosul, a kontroll vizsgálatokra vonatkozó 50%-os kedvezmény megtartásával.
  • Szakorvosunk teljes körű szemészeti vizsgálatot végez minden esetben külön kérés nélkül, mely elsősorban tünet- és panaszorientált. Szemüvegrendelés esetén is a vizsgálat ugyanúgy mindenre kiterjedő. Fennálló zöldhályog és szürkehályog korai felismerésére, meglévő szemfenéki elváltozások diagnosztizálására szintén sor kerül.
  • Gyermekszemészeti szakvizsgálat: Iskolás gyermekének hatékony tanulásához alapvető feltétel a jó látásélesség. Az olvasási problémák, betűk vagy számok tévesztése (dyslexia), fejfájás, fáradtság hátterében gyakran szemészeti problémák állnak. A fénytörési hibák korai felismerésében a gyermekszemészeti szűrővizsgálat nélkülözhetetlen. A gyermekkori rövidlátás romlását speciális Exelens MYO szemüveglencsével készült szemüveggel tudjuk lassítani. Ebben állunk rendelkezésükre korszerűen felszerelt magánorvosi rendelőnkben. Vizsgálati időpont egyeztetése a Diagnoptika rendelőben személyesen vagy telefonon.
  • Szemészeti vizsgálat ovisoknak: Óvodás gyermekének egészséges fejlődéséhez alapvető feltétel a jó látásélesség. A fejfájás, fáradtság hátterében gyakran a kancsalság áll, mely nem egyszerűen szépséghiba, ugyanis ez tompalátáshoz vezet. Ennek hátrányát a gyermek csak később, pályaválasztáskor fogja érezni. Korai felismerésében segítünk korszerűen felszerelt magánorvosi rendelőnkben. Vizsgálati időpont egyeztetése a Diagnoptika rendelőjében személyesen vagy telefonon.
  • Szemészeti műszeres szakvizsgálat kisbabáknak 8 hónapos kortól 9.000 Ft (az első alkalommal is)
  • Szemészeti szűrővizsgálatok
  • Képernyő előtti tevékenység végzéséhez szükséges igazolás kiadása
  • Gépjárművezetői jogosítvány kiadásához szükséges szemészeti vizsgálat

Mi történik a vizsgálaton

A páciens kórtörténetének felvétele, a páciens panaszai által vezetett elővizsgálatok, műszeres elővizsgálatok, látásélesség vizsgálata, réslámpás vizsgálat, szemnyomásmérés, szükség szerint pupillatágítás, szemfenékvizsgálat. A diagnózis felállítása, terápia megbeszélése, prognózis ismertetése. Az elvégzett vizsgálatok alapján szemüvegrendelés és –készítés, mely akár meg is várható.

A vizsgálatot végző orvosunk

Dr. Szentkirályi Béla (1962) főorvos, több, mint 30 éve praktizál szemorvosként, sokéves tapasztalat a járóbetegellátásban, műtéti eljárásokban, gyermekszemészetben. Lézeres szemműtétek végzése több, mint 25 éves tapasztalattal, igazságügyi szemész orvosszakértő.

Szemüvegkészítés azonnal

Üzletünkben lehetőség van szemüvegek azonnali javítására és új szemüveg készítésére.
Szemüvegkészítés azonnal, lencse csere meglévő keretbe is, márkás szemüvegkeretek, gyerekkeretek, kontaktlencsék és ápolószerek forgalmazása
Komplett szemüvegek már 9 990 forinttól!

Lézeres szemműtétek

Távoli és olvasószemüveg ellen